Lapunk (rejtett) kamerája is megörökítette, amint Hszi Csin-ping magyarországi látogatása alatt pirossapkás önkéntesek intézkedtek Budapesten.
A Gulyáságyú Média birtokába került az Opinio piac- és közvélemény-kutató cég által a magyarok Kínával kapcsolatos attitűdjeiről készített felmérés, melyet portálunk olvasói most meg is ismerhetnek.
Támogatóink hozzájárulása nélkül ez a cikkünk sem készülhetett volna el. Ne csak olvassa, támogassa is lapunkat: kattintson ide, vagy erre a linkre.
Pirossapkások
Hszi Csin-ping kínai államfő és kommunista pártfőtitkár budapesti látogatását követően országos reprezentatív felmérést végzett az Opinio piac- és közvélemény-kutató cég telefonos mobilapplikációs adatfelvétel segítségével.
A kutatás kitért a látogatás során felreppenő azon hírekre is, miszerint pirossapkás kínai „önkéntesek” szedtek le Budapest közterületeire tiltakozásul kihelyezett tibeti zászlókat. A pirossapkás kínaiak tevékenységével lapunk is foglalkozott, rejtett kamerával és mikrofonnal próbáltuk szóra bírni a Budapest utcáit ellepő piros bézbólsapkás önkénteseket.
A történteket a relatív többség (39%) a szólásszabadságra hivatkozva elfogadhatatlannak tartja és csak 19% tartja ezt érthetőnek, mert „semmi értelme egy ilyen fontos látogatás során provokálni a kínai vezetést”.
További 42% a középutas, mindkét narratívával részben azonosulni tudó álláspontot választotta.
Felreppentek arról is hírek, hogy Magyarországon élő kínai aktivisták szednek le tibeti zászlókat, amiket korábban tiltakozásként helyeztek el közterületeken. Ön szerint ez… (teljes 18-59 éves népesség, százalék):
Hallott róla?
A kínai államfő látogatásának híre a társadalom döntő többségéhez eljutott.
Hat válaszlehetőség közül a válaszadók közel háromegyede (73%) helyesen választotta ki Kínát arra a kérdésre, hogy melyik ország államfője járt a napokban Magyarországon. Mindössze 6 százaléknyian tippeltek helytelenül (Franciaország, Irán, Oroszország, Portugália, Izrael), míg 21% nyilatkozott úgy, hogy nem hallott erről az eseményről.
A fenti arányszámok ugyan sejtetik, de fontos kiemelni, hogy a látogatás híre messze túlmutat a politikával rendszeresen foglalkozó magasan iskolázott rétegeken: a legalacsonyabb iskolázottságú kategóriában, a legfeljebb 8 általánost végzettek körében is 63% helyesen jelölte meg Kínát.
Ezen a héten egy külföldi államfő látogatásáról sok szó esett a sajtóban, közéletben. Meg tudná mondani melyik államfő járt ezen a héten Magyarországon? Kérjük külön jelezze, ha nem hallott erről az eseményről (Teljes 18-59 éves népesség, %):
Jelentőség?
A kétoldalú találkozók jelentőségét általában magasra értékeli a magyar társadalom.
32% szerint az „ilyen típusú találkozókon születnek meg a legfontosabb döntések”, míg egy további 29% szerint a találkozók elsősorban szimbolikus jelentőségűek, de ettől még nagyon fontosak.
Csupán a válaszadók 15%-a vélekedik úgy, hogy az ilyen kétoldalú találkozók inkább „figyelemelterelésre szolgálnak, nincs igazi jelentőségük”.
Érdekesség, hogy a fiatalabbak (20-29 és 30-39-es korcsoportok) hajlamosak szkeptikusabb szemmel nézni az ilyen típusú találkozók jelentőségét, az ő körükben csak 24-26% választotta az első értelmezést az idősebb korcsoportok (40-49 és 50-59) 37, illetve 38%-ával szemben.
Az ilyen kétoldalú találkozókkal kapcsolatban melyik állítással ért egyet leginkább az alábbi három közül? (Teljes 18-59 éves népesség, %)
Magyar-kínai kapcsolatok
A magyar-kínai kapcsolatokat alapvetően pozitívnak és szorosnak látják a magyarok: ezen belül is 29% a „partneri” jelzőt találja a legpontosabbnak, míg további 14%-14% szerint „szövetségesi”, vagy egyenesen „baráti” a viszony. Csak egy mindösszesen 4%-os kisebbség látja ezzel szemben a kapcsolatokat „ellenségesnek” (1%), vagy hűvösnek, távolságtartónak (3%).
Különösen a legidősebb, 50-59-es korcsoport jellemezte barátinak a viszonyt, az ő körükben 23% nyilatkozott így.
Hogyan jellemezné leginkább a jelenlegi magyar-kínai kapcsolatokat? (Teljes 18-59 éves népesség, %)
Kívánatos külpolitika
A kívánatos külpolitikai irányt tekintve két, a magyar-kínai kapcsolatokat alapvetően meghatározó narratíva közül választhattak a válaszadók.
A magyar kormány Kína-barát politikáját igazoló narratívájával – miszerint „Magyarország elemi érdekében állnak a szoros kínai kapcsolatok, hiszen a világ második számú nagyhatalmáról van szó” – csak a magyar társadalom 20%-a tud maradéktalanul azonosulni.
A jóval kritikusabb álláspontot – miszerint „Kína egy elnyomó diktatúra, a nyugati világ, és így Magyarország riválisa, ezért indokolt lenne a távolságtartás” – viszont 35% osztja, míg további 45% szerint mindkét állítás ugyanannyi igazságot tartalmaz.
Érdekes különbség nyilvánul meg a kérdés értékelésében a nemek között: a férfiak hajlamosabbak az első, amúgy népszerűtlen állásponttal jobban azonosulni, 26%-uk osztja ezt a narratívát a nők 15%-ával szemben.
Vannak, akik szerint Magyarország elemi érdekében állnak a szoros kínai kapcsolatok, hiszen a világ második számú nagyhatalmáról van szó. Mások szerint viszont Kína egy elnyomó diktatúra, a nyugati világ, és így Magyarország riválisa, ezért indokolt lenne a távolságtartás. Ön melyik véleménnyel ért inkább egyet? (Teljes 18-59 éves népesség, %)
Módszertan: Az adatfelvétel az Opinio mobiltelefonos applikációján keresztüli megkereséssel történt május 10. és 12. között. A kutatásban 800 válaszadó vett részt. A minta összetétele nem, korcsoport, iskolai végzettség és lakóhely szerint reprezentatív a 16 és 59 év közötti magyar népességre. A mérés hibahatára 3,5%, azaz a fent bemutatott arányszámok legfeljebb ennyiben térhetnek el attól, amit a 18-59 éves népesség összes tagjának lekérdezése eredményezett volna.