Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára „a kormány és az egyházak közös eredményeit ismertető” füzetet mutatott be „Isten, áldd meg a magyart!” címmel május 30-án.
Az csak most derült ki, hogy hogy vélhetőleg mi volt a cél a füzetecske megjelentetésével. Eljutott ugyanis a Gulyáságyú Médiához az a levél, melyet az európai parlamenti (EP)- és önkormányzati választások kampányhajrájában postázott ki Soltész államtitkár a katolikus plébánosok számára.
Ezen levél mellé csatolta az államtitkár a fent említett kiadványt, mely az MTI beszámolója szerint „a hatalmas összefogás eredményeként megvalósult munkát mutatja be: összefoglalja az elmúlt időszak egyházi beruházásait”, melyek nagyrészt templomfelújításokat jelentenek.
A 48 oldalas kiadvány szerint 2010 óta 200 új magyarországi és külhoni templom épült fel és több mint 3700 újult meg kormányzati támogatásból. Ezen felül csaknem 340 plébánia, parókia és gyülekezeti közösségi ház épült és 1870-et újítottak fel.
Támogatóink hozzájárulása nélkül ez a cikkünk sem készülhetett volna el. Ne csak olvassa, támogassa is lapunkat: kattintson ide, vagy erre a linkre.
Életminőség-javító intézkedések
A már többször említett füzetecske május 30-i bemutatóján egy másik államtitkár, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, Latorcai Csaba úgy vélekedett, hogy egy templomfelújítás nem csupán a templomba járóknak okoz örömet, hanem az adott település kulturális örökségét is segít megőrizni.
„Kulcsfontosságú, hogy június 9-én minél több olyan polgármestert és önkormányzati képviselőt válasszanak a magyar emberek, akik a kormány partnerei a helyi életminőség-javító intézkedésekben az egyházakon keresztül”
– tette egyértelművé Latorcai, hogy kire szükséges szavazni a választásokon.
Folytatni a megkezdett munkát
A napokban jutott el lapunkhoz az az erősen kampányszagú levél, melyet a választások előtti héten, 2024. május 28-án Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár küldött ki a Magyar Katolikus Egyház plébánosainak a fent ismertetett füzetecskével együtt.
Ebben az államtitkár a „közösen elért főbb eredményekre” hivatkozik, és az EP- és önkormányzati választások előtt néhány nappal felhívja arra a figyelmet, „a megkezdett munkát természetesen folytatni szeretnék” az egyházakkal közösen.
KSH vs. Soltész
Azt is írja, hogy a „házasodási kedv” 40 éve a legmagasabb Magyarországon. (Az úgynevezett házasodási kedv egy nehezen megfogható fogalom, hiszen az emberek valamely intézmény iránti kedve egzakt adatokkal nem kifejezhető. – a szerk.)
Soltész a plébánosoknak írt levelében azt is kijelenti, hogy „2010 óta duplájára nőtt a házasságkötések száma, az abortuszok száma közel felére, a válásoké pedig harmadával csökkent”.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a terhességmegszakítások száma 2010-ben 40.449 volt, míg az utolsó elérhető, 2023-as év előzetes adata 21.200 abortuszt vetít előre ebben az évben.
Az viszont már nem fedi a valóságot, hogy duplájára nőtt volna 2010 óta a házasságok száma, még úgy sem, hogy mivel a különféle családtámogatásokat az egybekelteknek nyitotta meg a kormány, ezért olyanok is összeházasodtak az elmúlt években, akik korábban tartósan együtt éltek, ám addig nem tartottak rá igényt, hogy ezt anyakönyvvezető előtt is szentesítsék.
Ezzel együtt is is, míg 2010-ben 35.520 házasság köttetett, addig 2023-ban 50.150, ami 2022-höz képest 22 százalékos, míg 2021-hez képest 31 százalékos visszaesés. Így az egyházügyi államtitkár e témában „nem bontotta ki az igazság minden részletét” a plébánosok számára.
A válások tekintetében míg 2010-ben 23.873 házasságot bontottak fel, addig 2023-ban 16.700-at, így e tekintetben stimmel Soltész „harmadával csökkent”-megállapítása.
Soltész államtitkár ugyanakkor hallgat levelében a kormány családpolitikai célja, a demográfiai katasztrófa elkerülése csődjéről. Míg 2010-ben 90.335 csecsemő született, addig 2023-ban csak 85.200 és a tendencia három éve csökkenő. Ugyancsak nem említi meg Soltész Miklós, hogy a legutóbbi népszámlálás adatai szerint drasztikusan csökkent a valamely keresztény felekezethez tartozónak vallók száma Magyarországon.
Kérdések
Természetesen szerettük volna megismertetni olvasóinkkal Soltész Miklós olvasatát is a kérdésről, ezért kérdésekkel fordultunk hozzá, ám a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára nem méltatta lapunkat válaszra.
Ezeket kérdeztük Soltész Miklóstól
– Miért érezte fontosnak, hogy a választási kampány hajrájában postázzon egy ilyen levelet a plébános atyáknak?
– A házasodási kedvre, a házasságkötések, a válások és az abortuszok számára vonatkozó adatokat honnan vette?
– Nem érzi azt, hogy egy ilyen kormányzati közlés a plébános atyák felé a választási kampány hajrájában a kormány egyházakra nehezedő nyomásgyakorlásának része?
– Nem érzi ízléstelennek államtitkár úr a plébános atyáknak kampányolni?
A levél teljes szövege
Főtisztelendő Plébános Úr! 2010 óta jelentős eredményeket sikerült elérnünk egyházainkkal közösen. Több ezer megújult templom, közösségi tér és egyházi intézmény mellett legalább olyan fontos, hogy a keresztény értékeken alapuló döntések és az erősebb egyházi jelenlét milyen pozitív hatással van a közgondolkodásra. A házasodási kedv 40 éve a legmagasabb Magyarországon. 2010 óta duplájára nőtt a házasságkötések száma, az abortuszok száma közel felére, a válásoké pedig harmadával csökkent.
A magyar emberek 80 százaléka értéknek tartja a kereszténységet, még akkor is, ha nem mindenki gyakorló hivő vagy rendszeresen templomba járó. Ezért is természetes, hogy támogatjuk az egyházakat, melyeknek a köznevelésben, a szociális és gyermekvédelemben, a karitatív munkában és az egészségügyben végzett szolgálata kiemelkedő. Az egyházi intézményekbe való többszörös túljelentkezés is bizonyítja, hogy rendkívül jelentős a társadalmi igény e közfeladat-ellátás iránt. Az egyházi jelenlét mértéke mind a köznevelésben, mind a szociális és gyermekvédelmi területen a többszörösére nőtt 2010 óta. A megkezdett munkát természetesen folytatni szeretnénk egyházainkkal közösen, a társadalom szolgálatában. Különösen fontos a keresztény értékek és közösségek megerősítése akkor, amikor a kereszténységet, térségünket és nemzetünket többszörös és folyamatos támadások érik. Közös értékeink tartanak meg minket, nemcsak hívőket, hanem mindenkit, aki meg akarja őrizni nyelvét, kultúráját és életformáját. Fogadják szeretettel kiadványunkat, melyben Orbán Viktor miniszterelnök úr és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr üzenetein túl, a teljesség igénye nélkül igyekeztünk röviden összefoglalni a közösen elért főbb eredményeket, bemutatva néhány szeletet abból a sokrétű szolgálatból, mellyel egyházaink az élet számos területén jelen vannak. Imádkozom, hogy egyházaink által közvetített békesség uralja környezetünket, országunkat, Európát, mert építkezni fizikailag és lelkileg is csak békességben lehet. Isten áldja az Önök közösségét, egyházaink vezetőit, munkatársait és mindazokat, akik szolgálatukkal hozzájárulnak nemzetünk szellemi és lelki megújulásához! Budapest, 2024. május 28. Soltész Miklós