„A közélet egyre inkább olyan közeggé válik, ahol az emberek egyre kevésbé bíznak meg egymásban. Egy demokráciában azonban a bizalom kulcsfontosságú eszköz” – erről beszélt Christel Schaldemose, az Európai Parlament (EP) alelnöke (Szocialisták és Demokraták) a közösségi média szabályozásáról szóló kerekasztal-beszélgetésén kedd délután Strasbourgban.
Hozzátette, a közösségi média felületek további szabályozására a fiatalkorúak védelme és az Unión kívülről származó információk szándékos torzítása miatt van szükség.
Nyitóképünkön: Mika Aaltola (b.) és Christel Schaldemose (k.) EP-képviselők, valamint Jesus Carmona médiaigazgató a 2025. február 15-i sajtószemináriumon Strasbourgban. Forrás: Európai Parlament.
Támogatóink hozzájárulása nélkül ez a cikkünk sem készülhetett volna el. Ne csak olvassa, támogassa is lapunkat: kattintson ide.
Átláthatóbb algoritmusok
Annak dacára, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló európai jogszabály (DSA) működőképességét csak évek múlva tudják megvizsgálni, az Európai Parlament Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságának hétfői ülésén arról fognak tárgyalni az EP alelnökének elmondása szerint, hogyan tehetik „átláthatóbbá” a közösségi médiafelületek algoritmusait, azok működését.
Mika Aaltola EP-képviselő (Európai Néppárt), az Európai Demokrácia Pajzs Bizottság tagja felhívta a figyelmet, a világháló adatforgalma miatt olyan hatalmi pozíciók, úgynevezett hibrid veszélyek alakultak ki, melyek támadják a demokratikus értékeket. Ez alapján a szabályozás főként a befolyásos cselekvőkre lenne hatással – gondolt itt többek között például a román elnökválasztásokba és a moldovai népszavazásba is beavatkozó Oroszországra, valamint Kínára.
A finn néppárti képviselő szerint a közösségi platformok üzemeltetői nincsenek tisztában azzal, hogyan működnek az algoritmusaik, így jelenleg a külső cselekvők számára nyíltabb, az információ szándékos átalakításán alapuló kommunikációs csatornaként tarthatók számon, ugyanakkor ezeken a felületeken lehetőség van a szólásszabadság értékét nem csonkító közbeszédre is.
Aude Maio-Coliche, a külföldi információmanipuláció és beavatkozás megakadályozásáért (FIMI) felelős stratégiai kommunikációs igazgató egy válaszmechanizmus, az FIMI-eszköztár kifejlesztéséről beszélt. Az eszköztár felhívja a figyelmet a médiatudatosságra, a botok által népszerűsített tartalmakra, a tényellenőrzés fontosságára, a közösségi média és a mesterséges intelligencia szabályozására, valamint az egyénekre és szervezetekre (köztük a Russia Today-re és a Sputnik News-ra) vonatkozó szankciókra.
Túlszabályozza-e az EP a közösségi médiát?
Egy osztrák tartalomgyártó kérdésére – miszerint a DSA bevezetése óta túl sok tartalmat távolítanak el a közösségi média felületekről – Christel Schaldemose EP-képviselő azt válaszolta, a közösségi felületek addig nincsenek tisztában az arra feltöltött tartalmakról, míg nem értesülnek azok visszásságáról. Mindezek mellett úgy tartja, a közösségi felületek nem szűrik megfelelően az azokon megjelenő tartalmakat, a fiatalkorúak többsége öngyilkosságnak és internetes zaklatásnak is ki vannak téve.
Az EP alelnöke hozzátette, a tartalmak túlzott eltávolítása miatt a DSA-t teszik felelőssé, holott ebben maguknak, a közösségi felületeknek van inkább meghatározó szerepe. Az EP alelnöke szerint csupán a törvénytelen tartalmakat kell törölni a közösségi médiaplatformokról, egyéb esetben célszerűbb eszköz a fiatalkorúakra és az egyéb, kitettebb közösségekre ártalmas posztok szűrése.
Visszatekintés: ez történt a decemberi EP-vitán
Strasbourgban már a 2024. decemberi plenáris ülésen, közvetlenül a Szaharov-díj átadását követően is vitáztak a közösségi média szabályozásával kapcsolatban, az alkalom során Tarr Zoltán (Európai Néppárt – TISZA Párt) és Schaller-Baross Ernő (Patrióták, Fidesz) EP-képviselők is felszólaltak.
A Tisza EP-delegáció vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az Uniónak ahhoz kellene alkalmazkodnia, hogy a közösségi médiafelületek algoritmusai által teremtett lehetőségeket minél jobban ki tudja aknázni. Az EP-képviselő mindemellett szükségesnek látja a közösségi médián zajló politikai kampányok szabályozását, ugyanakkor nem támogatja a közösségi média felületekre vonatkozó, lehetséges szankciókat.
Mindeközben a fideszes képviselő a szabályozással kapcsolatban a szólásszabadság megcsonkítására és politikai okokra való visszavezethetőségekre hivatkozott. Schaller-Baross itt például az X vezetője, Elon Musk „lejáratására” gondolt, aki az utóbbi időben egyre több szélsőjobboldali mozgalom mellett állt ki közösségi oldalán, köztük az Alternatíva Németországért (AfD) jelöltjei mellett.
Magyarországon nem mindenki engedheti meg magának, hogy fizessen a hírekért, pedig roppant fontos, hogy minél többen tájékozódjanak független forrásból. Ezért döntöttünk úgy, hogy a Gulyáságyú Média cikkei, videói, podcastjai mindenki számára ingyenesen érhetőek el.
Amennyiben Ön viszont megteheti, támogassa küldetésünket akár csak havonta egy kiló kenyér árával, hogy cikkeinkkel olyanokat is elérjünk, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy fizessenek a hírekért.
Ehhez a cikkünkhöz is hozzászólhat a Facebookon:
