Feje tetejére állítaná és az alapoktól építené újjá az EU hosszútávú költségvetését az Európai Bizottság elnöke. Ez komoly változásokat hozhat a következő, 2028-2034 közötti időszakra.
A jelenlegi hétéves költségvetésben kétezer milliárd eurónál is több pénzt osztanak szét.
Nyitóképünkön: Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Forrás: Európai Bizottság.
Támogatóink hozzájárulása nélkül ez a cikkünk sem készülhetett volna el. Ne csak olvassa, támogassa is lapunkat: kattintson ide.
Mindent egy kézbe
Brüsszeli pletykákból már egy ideje hallani lehet, hogy Ursula von der Leyen tervei szerint felszámolnák a jelenlegi több mint 530 különálló programot és helyette 27 tagállami terv alapján osztanák el a forrásokat a helyreállítási alaphoz hasonlóan. EU-s tisztségviselők szerint ugyanis a jelenlegi rendszer túl bonyolult, meglehetősen rugalmatlan, és nem képes a gazdasági és geopolitikai kihívásokra érdemben reagálni.
A tagállamok az új rendszerben nagyobb szabadságot kapnának a források elosztását illetően, azonban a kifizetéseket strukturális reformok végrehajtásához kötnék.
A forráselosztás fókuszán is változtatna a bizottsági elnök, aki több pénzt juttatna az EU-s védelmi, biztonsági és stratégiai ágazatok finanszírozására, hogy csökkentse a függőséget és növelje a versenyképességet Kínával és az Egyesült Államokkal szemben. Ehhez új bevételi forrásokat is szerezne, ám ennél bővebb konkrétumokról egyelőre nem tudni .
Hátrább az agarakkal!
Számos érdekkel megy szembe Von der Leyen és nem kevés kompromisszumot kell megkötnie, ha valóban látni akarja a tervezett pénzügyi reformjai megvalósulását. Az EU regionális és helyi önkormányzatait képviselő Régiók Bizottsága (CoR), kifejezetten ellenzi a „kohéziós politika államosítását”, mert szerintük a reformmal kizárnák őket a forrásokkal kapcsolatos döntéshozatalból.
Francia érdekkel is ellentétes a tervezett reform, hiszen az ország a jelenlegi legnagyobb haszonélvezője az EU-s agrártámogatásoknak. A jelenlegi hétéves költségvetésből 386 milliárd euró mezőgazdasági támogatást kapnak.
Szintén heves lehet az ellenállás a lengyel kormány részéről, amely a kohéziós forrásokból 392 milliárd eurós támogatásra jogosult, a kisebb tagállamok – mint Magyarország – pedig leginkább a vétójoguk miatt aggódhatnak.
Ambícióból nincs hiány a Bizottság részéről, azonban uniós források szerint a terv jelenlegi formájában szinte biztosan elbukik. Egyes információk szerint bizonyos területeken megmaradhat a jelenlegi, míg máshol bevezetik az új modellt, ám a tervek fokozatos bevezetése sem kizárt.
„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ez a reform mélyebb törésvonalakat okozzon a tagállamok között”
– nyilatkozta egy forrás.
A lét a tét
Az EU-bővítés kérdésével is szorosan összefonódik a költségvetés reformja. A Bizottság többször kifejezte, hogy előbb meg szükséges reformálni az uniós intézményrendszert a hatékonyság növelése érdekében, hiszen olyan 21. századi kihívásokat kell gyorsan kezelni mint a klímaváltozás, migráció és geopolitikai feszültségek.
Ehhez előbb-utóbb felül kell vizsgálni a tagállami vétó kérdését is. Tehát a vita nem csupán az EU költségvetéséről szól, hanem arról is, hogy milyen Európában akarunk élni a jövőben.
Von der Leyen reformtervezete az EU teljes pénzügyi és támogatási rendszerét átalakítaná. Azok alapján azonban, amit eddig tudunk, szinte biztos, hogy jelenlegi formájában nem megvalósítható. Hamarosan több információval tudunk szolgálni, hiszen a bizottsági elnök várhatóan 2024 februárjában mutatja be a részletes elképzeléseit az EU intézményi reformjáról. A tagállamok ellenállásán és kompromisszumkészségén fog múlni, hogy sikerül e mélyreható változtatásokat hozni.
A 2028-2034 között hétéves költségvetési ciklus tárgyalásai 2025 őszén kezdődhetnek.
Magyarországon nem mindenki engedheti meg magának, hogy fizessen a hírekért, pedig roppant fontos, hogy minél többen tájékozódjanak független forrásból. Ezért döntöttünk úgy, hogy a Gulyáságyú Média cikkei, videói, podcastjai mindenki számára ingyenesen érhetőek el.
Amennyiben Ön viszont megteheti, támogassa küldetésünket akár csak havonta egy kiló kenyér árával, hogy cikkeinkkel olyanokat is elérjünk, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy fizessenek a hírekért.
Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem a Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.
Ehhez a cikkünkhöz is hozzászólhat a Facebookon:
