Tanáronként 5 millió forinttal támogatja az Európai Unió a magyar pedagógusok béremelését 2030-ig. A pedagógus-béremelési program az egyik legjelentősebb, az Európai Unió támogatásával megvalósuló magyarországi intézkedés, azonban a rendszerszintű problémákat nem oldja meg, azt a kormánynak kellene.
Nyitóképünkön: Tanárok és támogatóik az ún. zebraszerda demonstráció egyik alkalmával. Forrás: PDSZ-Facebook.
Támogatóink hozzájárulása nélkül ez a cikkünk sem készülhetett volna el. Ne csak olvassa, támogassa is lapunkat: kattintson ide.
EU-s pénz a tanárbérekre?
A napokban megvalósul a pedagógusok tartós béremelésének második lépése, és ezáltal a pedagógusok átlagbére eléri a diplomás átlagbér 80%-át. A pedagógus béremelési program az egyik legjelentősebb, az Európai Unió támogatásával megvalósuló magyarországi intézkedés – olvasható az Európai Bizottság magyarországi képviseletének lapunk számára eljuttatott közleményében.
Az Európai Unió 2024 és 2030 között 1,8 milliárd euróval – jelenlegi árfolyamon 735 milliárd forinttal – támogatja a béremelést. Ez konkrétan azt jelenti, hogy pedagógusonként összesen mintegy 5 millió forintnyi bértöbbletet teremtenek. A béremelés az első években többnyire uniós forrásból valósul meg. A tartós béremeléstől azt reméli a Bizottság és a magyar kormány, hogy a pedagógus hivatás vonzereje nőni fog, és ezáltal az oktatás minősége és hozzáférhetősége is javul – írják a közleményben.
Rétvári Bence államtitkár a Magyar Nemzet nevű kormánylapban február 17-én megjelent interjúban ezt így kommentálta:
„Ha az EU nem húzta volna az időt, akkor a folyamat még korábban elkezdődhetett volna. Összességében tíz forint béremelésből kilencet a magyar költségvetés áll, Brüsszel csupán egy forintnyit ad ehhez.”
Az idén januári béremeléssel a pedagógusok átlagbére eléri a diplomás átlagbér 80%-át, és ezt a szintet a kormánynak az Európai Unióval kötött megállapodásának megfelelően legalább 2030. december 31-ig fenn kell tartania – olvasható az Európai Bizottság közleményében.
Az Európai Bizottság országjelentéseiben 2017 óta, az Európai Tanács pedig országspecifikus ajánlásaiban 2019 óta rendszeresen felhívta a figyelmet arra, hogy a tanárhiány kérdése egyre égetőbb problémát jelent Magyarországon. Az uniós olvasat szerint ennek egyik fő oka a bérek rendkívül alacsony szintje. A pedagógusok átlagbére a diplomás átlagbér 60%-a körül alakult, szemben a 90%-os EU-átlaggal. A magas színvonalú oktatási rendszerhez elengedhetetlen, hogy vonzóbbá tegyék a pedagógus hivatást, ehhez pedig szükséges a megfelelő bérek megléte.
A közszolgáltatások általánosságban, így az oktatás működtetése az EU-ban a tagállamok, így itthon Magyarország kizárólagos feladata lenne. Az EU az oktatás minőségének vagy hozzáférhetőségének javítását támogathatja és tette ezt Magyarország esetében is, azonban rendhagyó módon – tekintettel az országspecifikus ajánlásban bemutatott szükségletre – a pedagógus hivatás vonzerejének növelését is ebbe a körbe sorolta.
Ezért lehetséges, hogy a cél érdekében a pedagógusok kiszámítható, tartós béremelésére is nem kevés forrást biztosít az EU. Magyarország és az Európai Unió 2022-ben állapodott meg a pedagógus hivatás vonzerejét növelő tartós béremelés minimális feltételeiről, és ezt két dokumentumban is rögzítette: a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben (HET) és az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Pluszban (EFOP Plusz) – írják a közleményben.
A Magyarország és az Európai Unió közötti megállapodásnak az is része, hogy a magyar kormány köteles a pedagógus szakszervezetekkel érdemi társadalmi párbeszédet folytatni, mert ez is hozzájárul az oktatás minőségének javításához.
Mézes-mázas szavak, valójában a kormányt nem érdeklik a tanárok
Lapunk nemrég cikkezett arról, hogy nagy adag hurráoptimizmussal zajlott a pedagógus béremelésekről szóló sajtótájékoztató, ahol a köznevelésért felelős helyettes államtitkár, Balatoni Katalin, illetve Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnökének szavaiból kiderült, hogy a kormány az EU-val kötött üzlettel – saját olvasata szerint – már meg is mentette a magyar oktatást. A megemelt fizetések az oktatás problémáinak nagy részét megoldhatják és ezek hatására rengeteg fiatal jelentkezhet pedagógusnak. A sikerkommunikáció hangzatos számai ellenére az infláció miatt a bérek értéke egyáltalán nem emelkedik akkora mértékben, mint amit a kormány állít.
2022-ben a forint 14 százalékot romlott, 2023-ra azonban tanárok bérét a kormány nem emelte, csupán az ágazati pótlékot korrigálták és emelték körülbelül 10 százalékkal. A 2023-as 18 százalékos infláció mellett – 2024 januárjától – a kormány számai alapján 32 százalékos emelést kaptak a pedagógusok. A 2024-es 4 százalékos infláció mellett pedig –2025 januárjától – átlagosan 21 százalék béremelésről számolt be a kormány.
A lakmusz.hu számításai alapján tehát
„már az emelés közben elapad az emelés értékének durván fele”.
Balatoni Katalin köznevelésért felelős helyettes államtitkár szerint:
„a kormány célja az, hogy tovább építsék a megbecsülést, és mind szakmailag, mind emberileg is ott álljanak a pedagógusok mellett.”
Ezt mi sem mutatja jobban, mint annak a több száz, feltehetőleg ezernél is több tanár ügye, akik a 2024. január 1-jén hatályba lépett státusztörvény miatt elestek az őket jogosan megillető jubileumi jutalmaktól. A kormány részéről féligéreteken kívül mást nemigen kaptak, Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke pedig csak annyival kommentálta a dolgot, hogy:
„többen vannak, akik jól jártak”.
Balatoni Katalin helyettes államtitkár pedig nem tudott a fentiekhez egyebet hozzáfűzni.
Jó lenne, ha jó lenne
Egy januári pedagógus béremelésekről szóló sajtónyilvános háttérbeszélgetésen Balatoni Katalin köznevelésért felelős helyettes államtitkár büszkén kifejtette, hogy 2024-ben átlagosan 32%-al sikerült növelni a béreket, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint azonban ez csupán a gyakornokokra igaz, a magasabb kategóriákba tartozó pedagógusokra nem.
Ráadásul a béremelés kizárólag a pedagógusokat érinti, a nevelést-oktatást közvetlenül segítőket (NOKS) és az egyéb munkakörben dolgozókat egyáltalán nem. Ők továbbra is javarészt minimálbért, vagy garantált bérminimumot kapnak.
Az újonnan bevezetett teljesítményértékelési rendszerrel is gyakorlatilag csak problémák lesznek. A rendszert ráadásul az Európai Unió felé tett vállalások alapján a szakszervezetekkel közösen kellett volna megalkotnia a kormánynak, azonban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint velük erről előzetesen senki nem egyeztetett. Kiemelik, hogy a rendszer a lojalitást jutalmazza és egyedüli célja a tantestületen belül a tanárok megosztása. Rétvári Bence államtitkár erről csak annyit mondott,
„a következő tanévtől minden tanár bérét már az egyéni teljesítménye fogja befolyásolni”.
A PDSZ szerint az értékelési rendszer a valódi teljesítményt nem tükrözi, viszont kifejezetten ártalmas, ráadásul felesleges terheket tesz a tanárokra és az igazgatókra is. A PDSZ számos egyéb problémára is felhívja a kormány figyelmét a 2025. évre tervezett béremelésről. A hiánytantárgyakat oktatók bérét további 7%-kal növeli a kormány. A jogszabályban foglaltak szerint azonban csupán a matematika és természettudomány szakos tanári pozíciókra tekint hiányszakmaként a kormány, a PDSZ szerint annak ellenére, hogy a pedagógushiány országosan mindenhol, szinte minden tantárgy vonatkozásában felmerül. Mivel csak néhány tantárgy esetében merül fel a 7%-os többletilletmény, ez a szakszervezet szerint belső bérfeszültséghez vezet és ezt a bértömeget inkább arányosan kellene elosztani a pedagógusok és a NOKS-dolgozók között.
A kormány szakmai kérdésekben mások véleményét csak a legritkább esetben szokta kikérni, nincs ez máshogy a pedagógus szakszervezetekkel sem. Az EU felé vállalt feltételek miatt valamiféle konzultációra köteles a kormány, de ez jellemzően ki is merül ennyiben. A pedagógus szakszervezetek és a kormány felhőtlennek nem nevezhető viszonyát mutatja az is, hogy Rétvári Államtitkár szerint:
„sajnos a szakszervezetek a baloldali pártok pedagógustagozatává váltak, így a hitelességük nagymértékben csorbult, ezért a taglétszámuk is jelentősen visszaesett”.
Ezt az államtitkár a Magyar Nemzet című kormánykiadványban azzal igyekezett alátámasztani, hogy:
„a szakszervezetek a szuverenitásvédelmi törvénytől kezdve a gyermekvédelmi törvényig minden ellen tiltakoztak, ami ellen a baloldali ellenzék is tiltakozott”.
Magyarországon nem mindenki engedheti meg magának, hogy fizessen a hírekért, pedig roppant fontos, hogy minél többen tájékozódjanak független forrásból. Ezért döntöttünk úgy, hogy a Gulyáságyú Média cikkei, videói, podcastjai mindenki számára ingyenesen érhetőek el.
Amennyiben Ön viszont megteheti, támogassa küldetésünket akár csak havonta egy kiló kenyér árával, hogy cikkeinkkel olyanokat is elérjünk, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy fizessenek a hírekért.
Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem a Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.
Ehhez a cikkünkhöz is hozzászólhat a Facebookon: