Orbán Viktor gyors lemondásokkal szerette volna lezárni a pedofil kegyelmi botrányt, ám Balog Zoltán püspök, a Fidesz egyik kulcsfigurájának vonakodása meghiúsítani látszik ezt a tervet.
Faludy Alexander elemzése eredetileg a Reporting Democracy-n jelent meg, melyet a Gulyáságyú Média közöl először magyar nyelven.
Támogatóink hozzájárulása nélkül ez a cikkünk sem készülhetett volna el. Ne csak olvassa, támogassa is lapunkat: kattintson ide, vagy erre a linkre.
„Egy kasztrendszerben élünk. Más jog, más szabályok vonatkoznak azokra, akiknek kutyabőrük van, a püspökre, az ispánra, a földesúrra”
– mondta Pottyondy Edina a Hősök terén összegyűlt, becslések szerint 150.000 fős tömegnek péntek este.
A fenti mondat az ismert magyar véleményvezér záróbeszédében hangzott el a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta legnagyobb magyarországi kormányellenes megmozduláson. Az nem a véletlen műve, hogy Pottyondy listája élén egy püspök állt.
A tüntetés arra az egyre növekvő közfelháborodásra kívánta felhívni a figyelmet, amit a pedofíliában bűnrészes K. Endre elnöki kegyelmével kapcsolatos botrány váltott ki, és ami miatt hat nappal azt megelőzően Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit volt igazságügyi miniszter is lemondásra kényszerült. Varga Judit a Fidesz listáját vezette volna a júniusi európai parlamenti választásokon.
Egy ember azonban még mindig nem mondott le: ez pedig Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház vezetője, annak ellenére, hogy bevallottan ő javasolta a köztársasági elnöknek, hogy adja meg ezt a kegyelmet.
Balog helyzete sok fejtörést okozott az elmúlt napokban. A február 16-i videó-nyilatkozatában, miután az őt általában támogató, Fidesz-közeli média napokon át támadta, Balog arról tájékoztatta a nézőket, hogy „leteszi” az országos vezetői szerepét, amit akkor mindenki lemondásként értelmezett.
Hétfőn azonban kiderült, hogy a püspök csak az egyház zsinatának nyújtja be lemondását. Több református és más egyházi forrás szerint Balog azt szeretné, hogy ne fogadja el a lemondását a testület amikor pár héten belül összeül.
„Ha odafigyelünk Balog »lemondó« beszédének szóhasználatára, akkor nagyon is világos, hogy Balog nem szeretné, hogy a zsinat elfogadja a lemondását” – észrevételezi Gulyás Balázs politikai újságíró. „Balog médiataktikázása klasszikus fideszes kommunikációs trükk”.
Az, hogy a zsinat elfogadja-e Balog lemondását, „attól függ, hogy küld-e Orbán valamilyen informális jelzést a tagoknak, hogy Balogot továbbra is támogatja, és hogy a nagyvonalú pénzügyi támogatás megmarad” – nyilatkozta egy református lelkész a Balkan Investigative Reporting Networknek.
Krekó Péter, a Political Capital igazgatója szintén a kommunikációs dimenziót emeli ki. „A közvélemény teljesen bevette azt a narratívát, hogy Balog távozott az országos, ha az egyházmegyei szerepköréből nem is” – mondja Krekó.
„Ez megfelel Orbán közvetlen céljainak, mivel a közvéleménykutatások azt jelezhették, hogy a botrány három főszereplőjének távoznia kell”.
Azt is hozzáteszi, hogy „ha később kiderül, hogy Balog valójában nem távozott a vezetésből, és erre rájönnek az emberek, az olyan kérdéseket vet fel, amelyekre nehéz lesz válaszolni”.
Kulcsfigura a Fideszben
Balog Zoltán Orbán Viktor közeli bizalmasa az 1980-as évek óta, és bár felszentelt lelkészként soha nem lépett a Fidesz kötelékébe, paradox módon nagyobb befolyása volt a Fideszre, mint a legtöbb párttagnak.
Orbán életrajzírója, Paul Lendvai szerint Balognak a miniszterelnökre való hatása volt az – Orbán felesége, Lévai Anikó hatása mellett – amelynek eredményeképp a Fidesz a kilencvenes években nyíltan felvállalta a vallásosságot. Ez kulcsfontosságú momentum volt a kormánypárt új konzervatív arculatának kiépítésében.
Ám Balog befolyása ennél is tovább ment. „Vallási vezetőként különleges, szimbolikus szerepe volt a kormányban, mert a Fidesz keresztény jellegét szemléltette, de tekintélye ezen is túlmutatott” – mondta a BIRN-nek Ranschburg Zoltán, a Republikon Intézet munkatársa.
„Éspedig azért, mert csaknem két évtizeden át ő vezette a Fidesz pártalapítványát (a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítványt)”.
„Balog mint a Fidesz vezetőségének »külső tisztségviselője«, mélyen beágyazódott a párt működésébe, és nemcsak a vallási arculathoz járult hozzá” – teszi hozzá Ranschburg.
Ezt követően, 2012 és 2018 között, Orbán Viktor emberi erőforrások minisztereként Balog egy „szuperminisztérium” élén állt, amelynek portfoliójába tartozott az oktatás, a kultúra, az egészségügy, a családpolitika és a roma integráció. A Fidesz korábbi egészségügyi minisztere, Mikola István szerint a minisztérium feladata az volt, hogy „egy új embertípust” hozzon létre Magyarországon.
„Balog élére állt számos ellentmondásos politikai irányvonalnak, beleértve a közoktatási rendszer központosítását és a tankönyvpiac államosítását. Fontos szerepet játszott a jelenlegi Fidesz-rendszer megszilárdításában”
– mondja Ranschburg.
Balog 2018-as visszatérése az egyházi életbe sokak számára politikai szerepe továbbgondolásának, és nem az attól való eltávolodásnak tűnt. Bár 2018-tól a budapesti németajkú református gyülekezet lelkészeként szolgált, továbbra is a Fidesz Polgári Magyarországért Alapítványának vezetője maradt, amely nagylelkűen adományozott a Dunamelléki Református Egyházkerületnek Balog 2020-as püspökké választása előtt.
Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke és az egyház aktív tagja szerint Balog „azzal a nem túl rejtett üzenettel tért vissza, hogy volt miniszterként és a miniszterelnök közeli barátjaként a csúcspozícióba való megválasztása még több támogatást és befolyást jelentene a református egyháznak”, különösen újabb iskolák létesítése és állami ingatlanok megszerzése kapcsán. (Bod Péter Ákos a Gulyáságyú Média védnöki testületének tagja. – a szerk.)
Ezek az ígéretek magától értetődően megelőzték Balog dunamelléki püspökké és 2021-es országos zsinati lelkészi elnökké választását is. Még az egyházi törvényt is módosították, hogy megválasztása lehetővé váljon.
Bár a református egyház régóta szoros kapcsolatot ápol a Fidesszel, Balog egyházi vezetősége alatt ez a kapcsolat megerősödött.
„Vannak olyan református barátaim, akik rossz szemmel nézik mennyire a politikai mozgósítás eszközévé vált az egyházuk, különösen a választások előtt” – nyilatkozta a BIRN-nek Laborczi Dóra vallási ügyekkel foglalkozó evangélikus újságíró. „A református egyházban a prédikációk és az egyházi média vezérmotívumai gyakran esnek egybe a kormány prioritásaival”.
Az ilyen típusú kommunikáció „feszültséget okozhat a vallási közösségeken belül” – tette hozzá.
A Balog körüli bonyodalmak ártanak Orbánnak
Arra a kérdésre, hogy Balog miért maradt a helyén, miközben Novák és Varga távozni kényszerült, több magyarázat is lehetséges.
Balog csökönyös kitartása a fideszes médiában megjelent támadások ellenére jelezheti azt, hogy bár Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke és a Fidesz propagandagépezetének nagyhatalmú ura már nem támogatja, ám Orbán Viktor személy szerint még mindig bízik benne. „Orbán kapcsolata Baloggal nem olyan egyértelműen beosztotti-felettesi viszony, mint ami Orbán más fideszes politikusokkal való kapcsolatát jellemzi” – mutat rá Gulyás Balázs politikai újságíró, utalva arra a szellemi hatásra, amelyet Balog Orbánra gyakorolt az 1990-es években.
Cseres Kati, az Amszterdami Jogi és Kormányzati Központ jogtudományi docense szerint Novák és Varga, illetve Balog ellentétes sorsának fontos nemi dimenziója van. „Ez azt jelenti, hogy egy férfi fideszes politikus érinthetetlen, még akkor is, ha szembemegy azokkal az alapelvekkel, amelyeket a kormánya állítólag képvisel” – mondja.
A szakértők nem értenek egyet abban, hogy mennyire árthatnak a Fidesznek a Baloggal kapcsolatos bonyodalmak.
„Nem hiszem, hogy politikailag káros lenne a Fidesz számára, kivéve ha az ellenzék kommunikációs apparátusának sikerül azt ténylegesen a Fidesz ellen fordítania”
– fejti ki Ranschburg.
Ellenkező esetben – teszi hozzá – „a Fidesz lassan átírja az egész narratívát azt sugallva, hogy a lemondásokkal az ügy lezárult”. De ha marad is Balog, „akkor is könnyű a dolguk mivel az egész történetet rá tudják tolni az egyházra”.
Gulyás azonban más véleményen van. „Minden egyes nap amikor Balog még mindig püspök, rossz a Fidesznek és Orbánnak” – érvel.
„A bejelentést követően is sokan voltak dühösek, mivel látszólag Balog feladta országos szerepét, miközben egyházmegyés püspök maradt. Ez elégtelen félmegoldásnak tűnt, ami irritálta az embereket” – mondja.
„Ha valóban megtartja az országos szerepét is, az még rosszabb lesz” – teszi hozzá.
Ez a cikk először a Balkan Investigative Reporting Network (BIRN) projektjén, a Reporting Democracy-n, jelent meg.