Amerikai szenátusi javaslat célozná a magyar kormány egyes vezetőit, de egyelőre kicsi az elfogadás esélye.
Nyitóképünkön: Donald Trump amerikai elnök fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt a washingtoni Fehér Házban 2025. november 7-én. Forrás: Facebook.
Támogatóink hozzájárulása nélkül ez a cikkünk sem készülhetett volna el. Ne csak olvassa, támogassa is lapunkat: kattintson ide.
Az érintettek
Az Egyesült Államok Szenátusában nem sokkal JD Vance amerikai alelnök április elejei budapesti látogatása és a szintén áprilisi magyarországi választások előtt benyújtott kétpárti, kifejezetten a magyar kormányra írt „Álljunk ellen Putyinnak” nevű törvényjavaslat célja, hogy nyomást gyakoroljon az Orbán-kabinetre az orosz energiafüggőség csökkentése és az Ukrajnának nyújtott támogatás akadályozásának feladása érdekében. A javaslat szerint Washington szankciókat vethetne ki azokra a magas rangú magyar kormányzati tisztségviselőkre, akik blokkolják, késleltetik vagy más módon gátolják az Ukrajnának nyújtott pénzügyi vagy biztonsági segítséget, illetve akik jóváhagyják vagy elősegítik az orosz olaj- és földgázimport fenntartását.
Ami a szankcionálandók személyét illeti a tervezet nem nevez meg senkit név szerint, hanem általános kategóriákat határoz meg. A büntetőintézkedések körébe így azok a magyar vezetők kerülhetnének be, akikről a mindenkori amerikai elnök úgy ítéli meg, hogy tényleges döntéshozói vagy jóváhagyói szerepük van ezekben az ügyekben. Az eddigi értelmezések alapján a legvalószínűbb érintettek között lehetne Orbán Viktor miniszterelnök, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter, valamint Lantos Csaba energiaügyi miniszter. Második körben Gulyás Gergely, illetve egyes energiaügyi felső vezetők neve is felmerülhetne, amennyiben az amerikai fél a végrehajtói szintet is bevonná.
A tervezett büntetőintézkedések
A tervezett intézkedések célzott személyi szankciók lennének. Ezek közé tartozna az érintettek esetleges amerikai vagyonának és tranzakcióinak befagyasztása, továbbá a beutazási- és vízumtilalom. A javaslat még azt is lehetővé tenné, hogy a már meglévő amerikai vízumokat vagy egyéb belépési okmányokat visszavonják.
A törvényjavaslat ugyanakkor kiskaput is hagy Magyarország számára. Nem kellene a szankciókat alkalmazni, amennyiben a magyar kormány nyilvános, határidőhöz kötött tervet fogadna el az orosz energiafüggőség érdemi, 2028 előtti megszüntetésére és legalább 180 napon át nem akadályozná az Ukrajnának szánt támogatást.
Az elfogadás esélye
Mindez azonban jelenleg még csak törvényjavaslat. A kezdeményezést 2026. március 26-án nyújtották be, és egyelőre a szenátusi külügyi bizottságnál tart az ügy. Bár a javaslat kétpárti, vagyis demokrata és republikánus támogatással indult el, jelen állás szerint nincs jele annak, hogy gyorsan törvénnyé válhatna: a politikai realitások alapján az elfogadás esélye inkább alacsony.
A tervezet ezért jelenleg inkább figyelmeztetésként és politikai nyomásgyakorlásként értelmezhető, mint közeli jogalkotási eredményként. Ha azonban később szélesebb kongresszusi támogatást kapna, vagy egy nagyobb Ukrajna- és Oroszország-politikai csomag részévé válna, érdemben növekedhetne a sansz az elfogadásra.
Azt sem érdemes elfelejteni, hogy amennyiben Magyarországon az április 12-i választásokon a kormányváltás mellett döntenek a szavazópolgárok okafogyottá válhatna az amerikai jogszabálytervezet.
Az idei év különösen nehéz lesz a maradék magyar független sajtónak, hiszen Orbán Viktor már az év elején kiadta az ukázt a sajtó megsemmisítésére. Így arra kérjük Önöket, hogy mindenki, akinek számít még a sajtószabadság, az támogasson legalább egy független sajtóterméket. Amennyiben tehetik, legyen ez lapunk, hiszen mi még a független sajtón belül is nehéz helyzetben vagyunk. A támogatási lehetőségek: http://gulyasagyu.media/tamogatas
Ehhez a cikkünkhöz is hozzászólhat a Facebookon: