Mi ezt nem személyesnek, hanem a több millió venezuelai lelkesedése elismerésének véljük – jelentette ki a Szaharov-díj átadóján Edmundo González Urrutia, Venezuela idei ellenzéki elnökjelöltje.
Urrutia mellett az elnöki posztért eredetileg induló María Corina Machado részesült még ebben a kitüntetésben kedden, az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén, melyről a Gulyáságyú Média – A magyar polgár lapja kiküldött munkatársa tudósított.
Nyitóképünkön: Roberta Metsola (k.), az Európai Parlament elnöke, Edmundo Gonzalez Urrutia, és Ana Corina Sosa 2024. december 17-én az Európai Parlament strasbourgi épületében a 2024-es Szaharov-díj átadásán. Forrás: Laurie Dieffembacq, © Európai Unió, 2024.
Támogatóink hozzájárulása nélkül ez a cikkünk sem készülhetett volna el. Ne csak olvassa, támogassa is lapunkat: kattintson ide. Karácsonyig szeretnénk összegyűjteni egy videót rögzíteni képes drónra, hogy még nagyszerűbb felvételek tudjunk készíteni Önöknek, így most különösen fontos olvasóink támogatása!
2017. után ismét Venezuela
Az elismerés 2017. után „tér vissza” a dél-amerikai országba, akkor Lorent Saleh, diáktüntetéseket szervező politikai fogoly emberi jogi tevékenységét ismerték el.
A két ellenzéki politikusnak még idén októberben ítélte oda az kitüntetést az EP, mert a szabadságért és a demokráciáért harcoltak a Nicolás Maduro által megnyert – vagy inkább elcsalt – 2024. évi venezuelai elnökválasztáson.
Ez történt a díjátadón
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a díjátadón – melyet ezúttal is a plenáris ülés közben, annak üléstermében bonyolítottak – kijelentette , hogy Venezuela olyan elveket képvisel, melyek a gondolkodás szabadságával köttethetőek össze, és ezek felhasználhatóak egy elnyomó hatalom ellen.
Mind González, mind Machado (aki online csatlakozott az ünnepséghez, a díját a lánya vette át) arról beszéltek, hogy köszönhetően a közösen vívott küzdelemnek a 25 éve regnáló tekintélyelvű rezsim hatalma megingott, egyre elszigeteltebbé válik.
Ezenfelül politikájuk egyik fő filozófiája, hogy a hétmillió emigrált venezuelai jó része hazatérjen. Főként azért, hogy a családok fizikailag is egymáshoz közel kerüljenek.
A plenáris ülésen jelenlévők fokozatosan szivárogtak be, az átadó végére az ülésen résztvevők többsége visszatért az eseményre. A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége, a Zöldek, a Renew és az Európai Néppárt mellett több fideszes képviselő, köztük Deutsch Tamás, Győri Enikő vagy Dömötör Csaba is állva ünnepelte a díjazottakat.
Miért beszélhetünk egyáltalán a Szaharov-díjról?
A Szaharov-díj (teljes nevén: Szaharov-díj a gondolatszabadságért) az Európai Unió egy, a saját kategóriájában a legmagasabb presztízsű, emberi jogok védelmében tett erőfeszítésekért adható jutalom.
Az EP minden év végén, ünnepélyesen, a plenáris ülésen adja át a díjat, ehhez 50 ezer euró (kb. 20,5 millió forint) pénzjutalom is jár.
Az elismerés Andrej Dmitrijevics Szaharov, 1975-ös Nobel-békedíjas magfizikus nevét viseli, aki az ötvenes évek második felétől felhívta a figyelmet a hidegháborús fegyverkezési verseny lehetséges következményeire, később pedig a szovjet társadalom visszásságaira.
A díjat először 1988-ban osztotta ki az EP, Nelson Mandela, a Dél-Afrikai Köztársaság első színesbőrű elnöke mellett posztumusz elismerésben részesült Anatolij Marcsenko, az „örök fogoly”, aki 1958-tól kezdve bírálta a szovjet rendszert, mindemellett 1976-ban megalapította a Moszkvai Helsinki Csoport nevű jogvédő szervezetet.
A kitüntetettek között szerepelnek kisebbségi vezetők, írók, békeaktivisták, ellenzéki politikusok, oktatáshoz való jogért küzdő fiatalok, egy filmrendező, az ENSZ mint szervezet, valamint az ukrán nép is.
Az EP frakciói vagy képviselői – amennyiben utóbbi esetében jelöltjüket legalább 40 fő támogatja – a világ minden tájáról javasolhat jelölteket, ezek listáját a Külügyi– és a Fejlesztési Bizottság, valamint az Emberi Jogi Albizottság együttes ülésén három főre csökkentik. A végső döntés a parlamenti képviselőcsoportok elnökeiből álló, a Parlament elnöke által vezetett Elnökök Értekezlete dönt.
Így lettek hősök
Machadót még 2023-ban választották meg az ellenzék elnökjelöltjének, ám a venezuelai Nemzeti Választási Iroda kizárta.
Őt Edmundo González követte a sorban, aki 2024-ben megkérdőjelezte Maduro győzelmét, továbbá megállapította, a kormány nem tette közzé a hivatalos végeredményt. A Szabad Európa szemléjéből kiderül, nem publikálták mind a harmincezer szavazókör eredményét, továbbá a Szaharov-díjas Machadóhoz eljuttatott ellenzéki információk szerint a szavazóhelyiségek 40%-ból beérkező exit-pollok alapján elsöprő győzelmet aratott.
A választások utáni tüntetéseken 2400 embert tartóztattak le, a kormánytól független szervek pedig 24 ember haláláról számoltak be. Machado továbbra is bujkál, eközben González szeptember óta Spanyolországban éli mindennapjait.
Magyarországon nem mindenki engedheti meg magának, hogy fizessen a hírekért, pedig roppant fontos, hogy minél többen tájékozódjanak független forrásból. Ezért döntöttünk úgy, hogy a Gulyáságyú Média cikkei, videói, podcastjai mindenki számára ingyenesen érhetőek el.
Amennyiben Ön viszont megteheti, támogassa küldetésünket akár csak havonta egy kiló kenyér árával, hogy cikkeinkkel olyanokat is elérjünk, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy fizessenek a hírekért.
Ehhez a cikkünkhöz is hozzászólhat a Facebookon:
