Vendégszerzőnk, a korábbi országgyűlési képviselő szerint felmerül a kérdés, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal narratívája nem az előttünk álló, 2026-os választások előtti szigorúbb közösségi média-szabályozás előkészítését szolgálja-e.
Kész Zoltán EU Tech Loopon megjelent angol nyelvű cikkének magyar változata.
Nyitóképünkön: Tiltás, Facebook. Forrás: Facebook.
Támogatóink hozzájárulása nélkül ez a cikkünk sem készülhetett volna el. Ne csak olvassa, támogassa is lapunkat: kattintson ide. Karácsonyig szeretnénk összegyűjteni egy videót rögzíteni képes drónra, hogy még nagyszerűbb felvételek tudjunk készíteni Önöknek, így most különösen fontos olvasóink támogatása!
Digitális szuverenitás vagy digitális cenzúra?
A közelmúltban lezajlott, sok tekintetben ellentmondásos romániai választások kapcsán, melyeket az orosz befolyás miatt a román alkotmánybíróság elhalasztott („köszönhetően” a TikTok-on használt fizetett botoknak) a magyarországi úgynevezett Szuverenitásvédelmi Hivatal „A román választási botrány szuverenitásvédelmi tanulságai” címmel tett közzé egy cikket.
Az írás bírálva elemzi a román választások kimenetelét, hangsúlyozva Magyarország aggályait „a demokratikus folyamatokra gyakorolt külső befolyással” kapcsolatban, és azonnali intézkedésekre szólít fel a „nemzeti szuverenitás” megóvása érdekében.
Bár a hivatal érvei a külföldi beavatkozásról és a digitális tér sérülékenységéről szólnak, a narratíva kettős célt szolgál: látszólag a választások védelmének fontosságát hangsúlyozza, közben megágyazhat a túlzó szabályozási törekvéseknek.
Kínai Kommunista Párt = nyugati közösségi média?
A Szuverenitásvédelmi Hivatal, melyet „a külföldi befolyástól való függetlenség” (kivéve a kínai és orosz beavatkozásokat) megteremtésére hoztak létre az Orbán-kormány szócsöveként lép fel, és azt állítja, hogy a nyugati közösségi média cégek tevékenysége a Kínai Kommunista Pártéhoz (KKP) hasonlítható.
Bár Magyarország a NATO és az EU tagja, az Orbán-kormány aktívan törekszik Vlagyimir Putyin Oroszországával, valamint a kínai kormánnyal kapcsolatok kiépítésére. Így nem meglepő, hogy az Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint az állami propagandarendszerekhez hasonlóan a Facebook, az X, az Instagram és a TikTok platformok túlzott befolyást gyakorolnak a közvéleményre.
A hivatal állítása szerint a közösségi média algoritmusok segítségével irányítja, hogy a felhasználók milyen információkat látnak, így óriási hatással vannak a közbeszédre. A magyar kormány szerint a nyugati és globalista hatalmak monopóliummal rendelkeznek a felhasználói adatok felett, melyeket a szavazók manipulálására használnak fel.
A külföldi beavatkozás vádjai olyan erősek lettek, hogy a szuverenitás számos országban elsődleges kérdéssé vált, és politikai pártok is alakultak, melyek ezt tették programjuk középpontjába. Ugyanakkor a magyar kormány – ha az ellenfelei legyőzéséről van szó – nem bánja az orosz beavatkozást.
Emellett a magyar kormány gyakran vádolja ideológiai elfogultsággal és cenzúrával a közösségi média platformokat, és ezt hatékonyan használja a fősodor elleni kampányaiban.
Nyugati piacok vs. állami irányítás
Van azonban egy lényeges különbség, amely gyakran feledésbe merül. A liberális demokráciákban működő vállalatok által üzemeltetett platformok versengő és nagyrészt decentralizált piacokon működnek, míg a Kínai Kommunista Párt kontrollja abszolút és államilag vezérelt.
Az Orbán-kormány innovációja
A Szuverenitásvédelmi Hivatal a külföldi beavatkozásra és a digitális szuverenitásra irányított fókusza látszólag ártalmatlannak tűnhet, de komoly kérdéseket vet fel a magyar kormány szándékaival kapcsolatban. Felmerülhet a kérdés, hogy ez a narratíva nem az előttünk álló, 2026-os választások előtti szigorúbb közösségi média-szabályozás előkészítését szolgálja-e.
Most, hogy a magyar kormány tizennégy év szinte teljhatalom után egy új ellenféllel szembesül a közvélemény-kutatásokban, amely ellenfél már meg is előzte a kormánypártot, nem meglepő, hogy olyan megoldásokkal próbálkozik, amelyek elfojtják a szólásszabadságot azon a platformon, ahol láthatóan elveszíti a csatát.
Az Orbán-kormány korábban is innovatív volt a törvények előnyére történő módosításában vagy ellenfelei lehetőségeinek csökkentésében. Úgy tűnik, hogy most is hasonló célok vezérlik.
Először is, a közösségi média platformok fenyegetésként való keretezésével, és azzal, hogy ezek a „demokrácia védelmében” történő külföldi beavatkozás eszközei, a magyar kormány megágyaz a veszélyhelyzeti intézkedéseknek.
Sajnos nem ez lenne az első alkalom, hogy a magyar kormány ilyen módszerekhez nyúl, és ez a következő lépés ideiglenes vagy állandó korlátozásokat jelenthet a választási időszak alatt.
Mivel Magyarország nyilvános terei szinte teljesen állami irányítás alatt állnak, a közösségi média platformok az utolsó reményt jelentik az ellenzéki hangok számára.
Az ellenzék elnémításával járó szigorítás még igazságtalanabbá tenné a választásokat, mivel elhallgattatná a kormány legfőbb kritikusait.
Ugyanakkor a magyar kormány az elmúlt évtizedben egy másik területen is kiválóan teljesített: a közvélemény és a választók „tesztelésében”.
A politikai döntések kizárólag a közvélemény folyamatos mérése alapján születtek, ami azt jelenti, hogy lehetséges, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal idézett cikkével Orbán azt akarja látni, hogyan reagál a közvélemény belföldön, és milyen nemzetközi visszajelzések várhatóak a szigorúbb közösségi média-kontrollra.
Amennyiben ilyen intézkedések valósulnak meg, valószínűleg a „tisztességes választások” biztosításának és a választók külföldi befolyástól való védelmének nevében kerülnek majd bevezetésre.
Azonban a demokratikus szabadságjogokra és a nyílt párbeszédre gyakorolt szélesebb körű hatásokat nem lehet figyelmen kívül hagyni. A szólásszabadságot lehetővé tevő platformok elfojtása a szuverenitás védelme ürügyén pontosan azokat az autokratikus hajlamokat tükrözné, melyeket a magyar kormány az utóbbi időben követett.
Magyarországon nem mindenki engedheti meg magának, hogy fizessen a hírekért, pedig roppant fontos, hogy minél többen tájékozódjanak független forrásból. Ezért döntöttünk úgy, hogy a Gulyáságyú Média cikkei, videói, podcastjai mindenki számára ingyenesen érhetőek el.
Amennyiben Ön viszont megteheti, támogassa küldetésünket akár csak havonta egy kiló kenyér árával, hogy cikkeinkkel olyanokat is elérjünk, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy fizessenek a hírekért.
Ehhez a cikkünkhöz is hozzászólhat a Facebookon:
