Egy volt magyar politikus a helyszínen élte át a nagy spanyol áramszünetet – Mit tapasztalt?

Olvasási idő: 7 perc.

Április 28-án az Ibériai-félszigeten jelentős áramkimaradás következett be, amely mind Portugáliát, mind Spanyolországot érintette. A félsziget nagy részén körülbelül tíz órán át, egyes területeken pedig hosszabb ideig szünetelt az áramszolgáltatás. Az áramkimaradás súlyos nehézségeket okozott a távközlésben, a közlekedési rendszerekben, valamint a sürgősségi szolgáltatásokban.

Sok helyen a közlekedési lámpák nem működtek, és a metróvonalakat ki kellett üríteni. A spanyol Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet vizsgálja annak lehetőségét, hogy okozhatta-e kibertámadás az incidenst.

Kész Zoltán korábbi független országgyűlési képviselő (2015-2018), aki jelenleg a Consumer Choice Center nevű nemzetközi szervezet kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatójaként dolgozik és korábban lapunkban is publikált véleménycikket, a helyszínen, andalúziai otthonában élte át a spanyol lapok által „nagy áramszünetnek” nevezett eseményt.

A volt képviselővel lapunk által készített interjúból olvasóink első kézből értesülhetnek arról, hogy mi történt az áramkimaradás alatt és még tanácsokat is ad olvasóinknak a hasonló esetekre.

Nyitóképünkön: Kész Zoltán korábbi független országgyűlési képviselő (2015-2018) Spanyolországban. Forrás: Kész Zoltán.

Nem tervezett gyertyafényes vacsora

Hol tartózkodott az áramszünet idején, és hogyan reagált a családja a helyzetre?

Éppen otthon melegítettem az ebédet, s közben a litván kollégámmal beszéltünk át egy projektet, amikor leállt minden. Először arra gondoltam, hogy csak valami lecsapta az áramot, de aztán kiderült, hogy ennél nagyobb baj van.

Próbáltam hívni a feleségemet, aki a gyerekekkel házon kívül volt, de nem sikerült. Ekkor jöttem rá, hogy se áram, se internet, se telefon. Szerencsére ők már épp jöttek haza, úgyhogy együtt konstatáltuk, hogy ez több egy egyszerű áramkimaradásnál. A szomszédokkal beszélgettünk, de ekkor még senki sem tudott többet.

Amikor már több mint egy órája tartott, és a szomszédok arról tájékoztattak, hogy az egész Ibériai-félszigetet érinti, gondoltuk, hogy a legjobb, amit tehetünk, hogy nyugodtak maradunk és nem kockáztatunk, úgyhogy elmentünk egy játszótérre, s élveztük a hirtelen jött szabadidőt.

Később a garázsban, a kocsiban hallgattuk a spanyol nyelvű híradásokat a rádión, s felkészültünk, hogy kicsit más lesz az esténk is. Izgalmas volt gyertyafényben csinálni mindent, kicsit ijesztő volt a sötét környék, de azt tapasztaltuk, hogy a szomszédságban sincs pánik, úgyhogy nyugodtan lefeküdtünk. Aztán hajnal fél 4-kor visszajött az áram, bekapcsoltak a gépek, s reggel egy új nap kezdődött.

Kibertámadás?

Rengeteg találgatás kering az áramszünet okáról. Ön mit gondol, mi állhat a háttérben?

Mivel még nem rendelkezünk megfelelő információval, nem spekulálnék. Még mindig nincs hivatalos megerősítés arról, hogy mi okozta az áramkimaradást. Vannak, akik kibertámadást említettek mint lehetőséget, de más forgatókönyvek is léteznek, a hálózat meghibásodásától az emberi hibáig.

Ami számít, az az, hogy az ehhez hasonló események rávilágítanak egy megbízhatóbb, decentralizált és biztonságos infrastruktúra szükségességére. Úgy vélem, a fogyasztók egyszerre érdemelnek kiszámíthatóságot és átláthatóságot. Amíg nem rendelkezünk ellenőrzött tényekkel az áramkimaradás kapcsán, nem szabad elhamarkodott következtetéseket levonni.

Nemrég cikket publikált Európa energiaellátásának sebezhetőségéről. Hogyan kapcsolódik ez az esemény a témához?

A Townhall nevű amerikai konzervatív lapban nemrégiben írt cikkemben felvázoltam, hogy Európa energiapolitikája, bár jó szándékú, gyakran a politikai jelzéseket helyezi előtérbe a valódi rugalmassággal szemben. Láttuk, hogy bizonyos országok feladták az olyan stabil energiaforrásokat mint az atomenergia és a földgáz, anélkül, hogy biztosítanák a megfelelő, biztonságos és bővíthető alternatívákat.

Én abban hiszek, hogy a fogyasztó választhasson különböző lehetőségek közül, viszont amit számos európai ország csinált, az a magasabb költségek, alacsonyabb megbízhatóság és kevesebb választási lehetőség receptje. Függetlenül attól, hogy ez az áramkimaradás összefüggésben állt-e ezzel a tendenciával, mindenképpen kiemeli azt, hogy milyen törékeny az energiaellátás.

Milyen tanulságokat vonhatnak le az európai döntéshozók az esetből?

A legnagyobb tanulság az, hogy a diverzifikáció és a rugalmasság legalább annyira fontos, mint a fenntarthatóság. Nem volna szabad, hogy a fogyasztók fizessék meg a rosszul megtervezett átállások árát.

Az EU-nak biztosítania kell, hogy energiastratégiája magában foglalja a biztonságos, változatos és innovációvezérelt infrastruktúrába történő beruházásokat. Ez az innovációt megnehezítő akadályok felszámolását, az energiapiacok megnyitását és a verseny ösztönzését jelenti. A megoldás nem a központosított irányítás erősítése, hanem a fogyasztók és a termelők felhatalmazása arra, hogy rugalmasan és hatékonyan reagálhassanak. Az áramszünet emlékeztet arra, hogy mi történik, ha a rendszerek túlságosan merevek és átpolitizáltak.

„Tiszta” energia vs. az energiaellátás biztonsága

Egyes kritikusok szerint az ilyen hibákra való hivatkozás csak aláássa a klímapolitikát. Ön hogyan látja ezt?

Törekedhetünk a tisztább energiára, de ennek a célnak együtt kell járnia a fogyasztói szabadsággal és az energiaellátás megbízhatóságával. Ha úgy teszünk, mintha ezek kölcsönösen kizárnák egymást, becsapjuk magunkat.

Olyan piacvezérelt átmenetre van szükségünk, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy megfizethető áron hozzáférjenek a legjobb technológiákhoz. Ha az emberek a „zöld” politikát áramkimaradásokkal azonosítják, az éghajlati célok támogatottsága csökkenni fog. A jó politikának egyensúlyt kell teremtenie az ambíció és az elszámoltathatóság között, és mindig a fogyasztót kell szem előtt tartania.

Hogyan készüljünk fel?

Ön szerint a legtöbb európai háztartás fel van készülve egy ilyen eseményre?

A mostani eset is azt mutatta, hogy nem. S mondhatom, hogy ez akár érthető is. Ma már elvárjuk, hogy égjen a villany és a WiFi működjön. De ez a hétfő megmutatta, mennyire sebezhetőek vagyunk, ha az infrastruktúra meghibásodik. Azt viszont jó volt látni, hogy a kórházak itt a térségben működtek, volt olyan helyi szupermarket lánc, melynek meg volt oldva az alternatív áramellátása, így nem volt fennakadás, valamint másnap olvastuk, hogy a malagai reptéren sem kellett minden járatot törölni.

Személyesen pedig a legviccesebb az volt, amikor brit szomszédunk boldogan vitte fel a garázsból a régi, elemes rádióját, hogy hírekhez jusson.

Mit tanácsol azoknak a magyar olvasóknak, akik fel szeretnének készülni egy hasonló eseményre?

Erre nehéz felkészülni, hiszen nagyon különböző helyeken érhet egy ilyen incidens.

Más, ha egy gyerek egyedül beszorul egy liftbe, és megint más, ha otthon, nyugodtabb körülmények között ér az áramszünet. Szerintem a lényeg, hogy ne pánikoljunk és próbáljunk meg hazajutni, vagy biztonságos helyen átvészelni, amíg megoldódik a helyzet.

Sokan most azt mondják, hogy érdemes 3-5 napi élelmet felhalmozni, megbeszélni stratégiákat előre a családdal. Ezek is működhetnek. A lényeg a nyugalom, ahogy én azt a múlt héten megtapasztaltam itt Andalúziában.

Személyes szinten tanult valamit ebből az élményből?

Két dolgot erősített meg bennem: először is, hogy milyen könnyen megrendülhet a rendszerekbe vetett bizalom, amikor az alapvető szolgáltatások nem működnek.

Másodszor pedig, hogy mennyi erő rejlik az emberi kapcsolatokban. Az élmény egyik legreményteljesebb része volt, hogy aznap este sokkal több gyerekeket láttam az utcákon együtt játszani. Mint amikor én voltam tinédzser.

És régen beszélgettem ennyit a szomszédokkal, akik egymásról érdeklődtek. Az a 15 óra áram nélkül megerősítette bennem, hogy az igazi ellenálló-képesség nem csak a vezetékekről és a hálózatokról szól, hanem az emberekről és a szabadságról, és arról, hogy alkalmazkodni tudjunk, amikor a dolgok rosszul mennek.

Ehhez a cikkünkhöz is hozzászólhat a Facebookon: